Ez a bűvös kifejezés minden NFÜ-s pályázatok pénzügyi elemzésének egyik sarokköve, pontosabban a fejlesztési különbözet elve, ami lépten nyomon előbukkan különböző táblázatok leírásában, időnként helyesen máskor helytelenül…

cash-flow

Kezdjük az elején, mit is jelent ez a fogalom? A fejlesztési különbözetet gyakorlatilag megkapjuk ha a fejlesztendő projekt cash-flowjából kivonjuk fejlesztés nélküli eset cash-flowját, azaz a projekt megvalósításával létrehozott bevételi vagy költség többlet. A mutató szerepe világos, megmutatja a hivatalnak, hogy “mennyivel lesz jobb” amennyiben megvalósul a projekt. Ezzel semmi gond nincs logikus és az így megkapott cash-flowból pedig egy csomó értékes pénzügyi mutató nyerhető ki pl. NPV, IRR.

Az NFÜ-s pályázatok pénzügyi elemzéséhez rendre tartozik egy ú.n. fenntarthatósági vizsgálat, ami azt vizsgálja finanszírozható-e a projekt annak időhorizontján, vagyis minden évben legalábbis akkora-e befolyó pénzáram mint a kifolyó. Ebben az esetben természetesen a fejlesztési különbözet módszere nem alkalmazható – melyet több nfü-s módszertani útmutatóban is leírnak – hiszen annak egy olyan szituáció az alapja, ami nem létezhet a valóságban, mivel vagy megvalósul a projekt vagy sem, mindkettő rendelkezik egy-egy realizálódó cash-flowval ezekből pedig kiolvasható a fenntarthatóság. Ezzel szemben a 2009-es keop 120/b típusú pályázat kiváló előre elkészített és levédett excel fájljában a fenntarthatóság fejlesztési különbözetből van számolva. És még csak nem is arról van szó, hogy az ügynökség nem tudja helyesen használni hiszen más pályázatoknál rendben van, hanem hogy jó eséllyel nem ellenőriznek egy csomó táblát, amit kiadnak a kezük közül.

A sors fintora, hogy egy hivatal, ami az ország fejlesztéséért felel, nem elég fejlett az ilyen hibák elkerüléséhez. Ilyenkor azért felmerül bennem a kétely… és bennetek?